nem is akárhogy!
hosszú hétvége lévén, leruccantam és megettem az idei év első, és tutira nem uccsó balatonparti lángosát:) megdöbbentően nagy élet és sok ember van máris lent, egy csomó minden nyitva, hajók, családok, zimmerfrei. Lellén a fő shoppingstreeten még frankó sokméter magas műpálmafa is van, broáf.
Okmányirodához hasonló pozitív sokkban volt részem a vérvételen a kerületi rendelőintézetben, semmit nem éreztem, rém kedves volt a nőci, és profin ment minden (na az igaz, h időben kell érkezni, nyitás előtt fél órával, viszont így csak fél plusz fél órát kellett várni).
Felpezsdült az iskolai élet, tekintve hogy lassan itt a vizsgaidőszak... gyorsan összeszedtem hát, miket kell leadni és miből kell vizsgázni, szép kis lista lett (4 beadandó, 5 vizsga). Ja és persze a tandíjfizetés, na ez fájt leginkább... pár házidoga már megvan, és szépen beosztva minden tanulnivaló is... nyugalomban végigültem az uccsó alkalmat is, sok meglepetés nem volt, leszámítva hogy a gazdaságpolitika tanár elismerte, komoly országban fizetős egyetemi képzésen tanterem így nem néz ki, majd elmorfondírozott, hogy lehet persze, hogy tanár se:) Mindenesetre ennek örömére magamhoz szólítottam, és alaposan végig is olvastam Bod Péter Ákos Bevezetés a gazdaságpolitikába című remekművét, ami isteni tudásrendszerező alapművecske.
Ezen kívül Döme esküvő volt, ami naon emberközeli és szimpi volt, álltam a dugóban egy amfiteátrumnál (alább), néztem naplementét (szintén alább), és alapvetően a sulis dolgokkal foglalkoztam:) és néha ez nagyon jó így!
