Hoppá! Máris idén van!!
Gyorsban pótolom a hiányt, felveszem a történet fonalát, íme egy zanzásított bő egy hónap:)
A jelent úgy tudom összefoglalni röviden: vizsgaidőszak van!! Köszönhetően egy vidám nyári rendezvénynek, egy tárgyból a nagy sikerre való tekintettel újra szeretettel várnak, van hozzá egy csomó házidolgozat, tehát van nyüzsgés rendesen...
Az igaz viszont, hogy úgy elvileg rendesen jó régen dolgoztam. December 19-én elrepültem, nem melegebbre, csak nyugatabbra, egy kis londoni előkarácsonyra. A januárt pedig egyetemmel indítottam, tehát elvileg jó régen voltam melózni:) Persze, nagy szerencsénkre, az élet nem ilyen egyszerű. Volt közben egy vidám, élő tévé közvetítéses rendezvényünk a SYMA csarnokban, egy kézilabdagála, ami gondoskodott arról, hogy a kari és szilveszter közötti időszak teljes egészében, és szó szerint éjjel-nappal a melóról szóljon... a buli rendben volt, csomó kollégámmal igazi csapatmunka, ez közhely de tényleg (egyedül az utánavaló buli hiányzott, de az istenesen!!). Még Boogie is fellépett, remek asszisztenciával segítettük a produkcióit, és közben egész megszerettem a kézilabdát, de frankón. S lévén hogy 21. század, a főnököm is már csak a tévén csekkolja, hogy minden OK-e... :)
Na, a december sok tekintetben a munkáról szólt, vidám pesti és vidéki rendezvények, halomban, tehát a kis csapatnak volt dolga rendesen. A kedves kollégák minden szabad percet jól kihasználtak, élvezetessé téve az év végi hajtást;)
Ugyanez az időszak volt az, amikor egy laza mozdulattal felkaptam a fejem, és összekaptam/átgondoltam/utolértem magam, ami már elég időszerű volt, tehát mostmár nagykanállal eszem a világot! :) majd személyesen!! Például, hogy egy kardinális változást említsek, egy hirtelen és azóta is széles mosollyal felidézett ötlettől vezérelve, nagyjából két nap alatt, komoly logisztikázással, ágyat varázsoltam a hálómba... eddig ugye a nagyonprofi matrac volt csak, ami mégsem az igazi:) mostmár az, egy élméééény:)
Idénre terveztem, de aztán adódott a lehetőség, meghívás és szabi, és akkor meg miértisne?? Közel egy hét Londonban és mellette, isteni feltöltődés, nyugati kultúra és Dóri közelsége: elég jó kis mix. Jártunk Dóri munkahelyén, a Marriott Hanbury Manor 5csillagos golfhotelben, mit jártunk - vendégeskedtünk:) egy éjszaka egy lakosztályban, hétfogásos Taste of Hanbury menü fincsi borokkal, és meglepő, ravasz ételkombinációkkal, ellazító wellnessel (mondjuk az Oxygén is jobb ennél, de nem voltak szerencsére sokan:), majd egy combos reggelivel, és sétával a hatalmas parkban... ez kell az egész éves stressz oldására! Aztán egy kis londoni karihangulat: shopping az Oxford streeten - komoly mennyiségű cuccot hoztunk el! Teák, krémek, könyvek... olyanok, ami itthon (még) nincs:) És persze nem maradt ki némi elő-városnézés sem - az igazi majd idén! A hatalmas ködben alig láttuk a London Eye tetejét, de azért jártunk a Parlamentnél és a Towernél is. Megnéztük a semmiextra millenniumra épült gyalogos hidat, csak hogy lássam, mennyire nagy etwas ez, hiszen hozzánk is annnnyira terveznek egy gyalogos hidat már egy ideje:). Pár kép: http://andris.smugmug.com/gallery/4054682
Ami komoly volt: elővárosi vonatok és utastájékoztatás színvonala - döbbenetesen fejlettnek mondanám, pedig csak kézenfekvően ésszerű és utasbarát. Ahogy sokminden más is, ez az egy hét koncentrált pozitívgondolkodás-bombaként hatott. Meglepett, hogy mennyire angolszász a kultúra - értem ezalatt, hogy nagyonis hasonlít mindahhoz, amit Amcsiban tapasztaltam. Az igaz, hogy melting pot, tényleg durván sokféle ember van, és az is, hogy a TESCO tényleg nagyon más (igényesebb), hogy minden alkalomra van előre megírt képeslap, ami ráadásul nagy divat (és így remek üzlet is), és az is igaz, hogy LOOK RIGHT :) folytköv!!
Nos, jöttek az ünnepek, kari és szilveszter, meglepően, durván és mosolyogtatóan fehér volt!! Ahogy 24-én este landolt a gép, egyből a halászléillatú családi kariba csöppentem bele, ami bejglis, beszélgetős, nemveszekedős, istenáldotta nyugalmat hozott, és egy kis rétessel dúsított sétát a Normafánál, ahol alaposan körbefotóztuk a kari tájat:) Tesóm meg is kapta rettenetesen személyreszóló és kreatív ajándékát, egy vidám póló képében: My brother went to London, and all I got was this lousy Tshirt:). Itthon, némi unszolásra, és Ancsa és Marci hatékony közreműködésével (kössszi:), szintén felállításra került a karifa, ami, meglepő módon, a tavaly Dórival profin összeválogatott díszek segítségével, teljesen narancssárgában pompázik:)
A szilveszter egy évek óta beígért, gimisbarátos, társasjátékos, gödi partin talált, most épp a Blokus az kedvenc. Örexünk, változunk, de azért a sok emlék-érték összeköt. Gabinak úúristen nem tegnap volt, szerintem 2002-ben vettem egy negyedtenyérnyi teknőcöt... na az már bőőőőven egytenyérnyi:) Jó volt a régi arcokat újra látni, komolyan, kamion.
Mivel a munka csak most kezdődik, eddig igazi egyetemistának éreztem magam. A helyzet az, hogy viszonylag magunkra vagyunk hagyva, mit hozunk ki ezekből a sulis időkből, tantárgyanként nagy a szórás, néha vicces követelményszinttel (gazdasági jog: A-B-C feleletválasztós teszt a vizsga, egy kérdés a komolyságát érzékeltetve: mi az apport?). Pénzügy vizsgán már persze nem vigyorogtam... a számviteleken kívül viszont már csak szakmai tárgyak vannak: városrehabilitáció (isteni kis házidolgozat, kb. 30 munkaóra, napokig éjjelnappal ezt írtam, egész napos könyvtárazás, halomnyi háttércikk és tanulmány, jó móka volt!!), urbanisztika (a lényeg:), lakáspolitika, konfliktuskezelés (ami meglepően izgi). Szóval jó ez, jóvá tesszük, mégha az egyetem nem is szakad bele. Még 1 éva diplomáig:)